Radnóti Miklós
Ki volt Radnóti Miklós?
1. Kihívás
Olvasd el a tankönyv 60. oldalán található életrajzi szöveget!
Majd oldd meg a következő keresztrejtvényt!
2. Kihívás
Készítsetek a megismert életrajzi adatokon kívül egy érdekességekről szóló mini plakátot!
Te tudtad ezt Radnótiról? címmel!
A. csoport
B. csoport
...............................................................................................................................................
Nem tudhatom ...
1. Hallgassuk meg a verset közösen. Milyen gondolatok jutnak eszedbe a vers hallatán?
2. versforma
- Nézd meg a verset! Mi a különös a versformájában?
- Miért monddhatjuk rá, hogy szabadvers?
-Hol találsz benne rímelő sorokat?
- Mikor keletkezett a vers?
- Milyen történelmi esemény volt ekkor Magyarországon?
3. A vers képei
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
- Milyen érzésről vall itt a költő?
- Mi jellemzi most a hazáját?
- Milyen képpel fejezi a kapcsolatát a hazájához?
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
- Mit jelent neki: otthon lenni?
- Mire utalhat az utolsó sorban?
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
- Milyen 2 nézőpontot mutat be a költő?
- Melyikhez mi tartozik? Készíts listát a füzetedbe!
- Melyikhez milyen érzés kapcsolódik?
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
- Mit gondol a költő a nép bűneiről?
- Melyik versben olvashattunk hasinlót?
- Ki nem érdeml meg ezt a sorsot, ami jut nekik?
- Kitől vár vigaszt és védelmet?
- Miért áll külön az utolsó versszak?
A vers szerkezete:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése