13 N

 

A szöveg szerkezete és jelentése

Mi a szöveg?

A szöveg a kommunikáció eszköze, lehet szóbeli vagy írásbeli közlés. A szöveg nyelvi és nem nyelvi összetevőkből áll (pl. a beszélő gesztusai, írásban a tipográfia stb.). A szöveget a beszéd részének tekintjük, legkisebb nyelvi egysége a mondat.  

A szöveg szerkezeti egységei:

A prózai szövegek legkisebb alkotórészei a mondatok, különösen fontosak a tételmondatok. A tételmondatok foglalják össze a teljes szöveg vagy egy-egy bekezdés fő gondolatát.

A szorosabban összetartozó mondatok  mondattömböt hoznak létre. Ezeket írásban a bekezdések segítségével jelöljük.

A prózai szövegek nagyobb szerkezeti egységei: bevezetés, tárgyalás, befejezés.

Bevezetés:

• szépirodalmi műveknél: alapszituáció bemutatása
• tudományos műveknél: téma, vizsgálat célja, végbemenetele
• elemző műveknél: háttér, környezet bemutatása, keletkezés
• A bevezetés jellemző funkciói: figyelemfelkeltés, témára való utalás, a jóindulat elnyerése stb.

 Tárgyalás: téma: a tartalom kifejtése

• szépirodalmi műveknél: a történet elmesélése
• tudományos és elemző műveknél: kifejtés

    Befejezés:

• szépirodalmi műveknél: zárlat
• tudományos és elemző szövegeknél: összegzés, kérdésfeltevés, kutatás folytatására irányuló megjegyzések.
• A befejezés jellemző funkciói: jóindulat megnyerése és figyelemfelkeltés (újra), kérdések megválaszolása/kérdések feltétele, érzelmek felkeltése, összegzés stb.

A szöveg szerkezettípusai, az anyag elrendezése:

Lineáris:  időrendi sorrend, a történet elemeinek láncszerű, egymás utáni összekapcsolása

Térbeli: egy pontból indul és egyre távolabb halad, vagy a távolabbitól halad a közelebbi felé, de lehet körbetekintő szerkezetű is

Logikai: ok-okozati összefüggések, ismerttől az ismeretlen felé mutatja be a témát

Mozaikszerű: sok kis szövegrészből áll

Asszociatív: szabad gondolatmenetre, a témához kapcsolódó asszociációkra épül

Párhuzam: párhuzamokra épül, összehasonlító szövegek

Ellentét: ellentétekre épül –, pl. összehasonlítás, ellentétes vélemények, nézőpontok bemutatása során

A szövegösszetartó erő:

A szövegelemek összekapcsoltságát jelenti. A szöveg egészére ható összetartó erőt globális kohéziónak, a szövegegységek láncszerű összekapcsolódását lineáris kohéziónak nevezzük.

A szövegben feltárható belső kapcsolatok és a külső egy összefüggés-hálózatot hoznak létre. Ezt nevezzük kontextusnak (szövegösszefüggésnek).

Globális kohézió:

Szöveg egészére ható összetartó erő, a szöveg tartalmi-logikai kapcsolatait biztosítja.

            Eszközei:

• cím
• kulcsszavak,  az ezeket helyettesítő rokon értelmű szavak, körülírások, visszautaló névmások
• témahálózat: a bekezdések tételmondatai adják
• tartalmi-logikai összefüggések (térbeli, időbeli, logikai stb. viszonyok)

Lineáris kohézió:

Egymás utáni mondatok összefüggését biztosító nyelvi erő.  Eszközei:

1. Jelentésbeli (tartalmi) kapcsolóelemek

• szó szerinti ismétlés
• rokon értelmű szavak használata (szinonimák) (kutya – eb)
• körülírás (írtam – róttam a sorokat)

• téma-réma szerkezet, aktuális mondattagolás (réma: új információ a mondatban, téma: a már ismert részek;
• a szövegben korábban megnevezett dologra való visszautaló elem;  a szövegben később előforduló elemre való előreutalás)

2. Grammatikai kapcsolóelemek

• névmások
• hiányos mondatok, kihagyások
• határozatlan és határozott névelő (az először említett dolog gyakran határozatlan névelővel áll, utána viszont határozott névelővel: Tegnap láttam egy kutyát. A kutya nagyon koszos volt.)
• kötőszók (mondatrészek, tagmondatok és mondatok közötti kapcsolatok megteremtése is lehet a feladatuk)
• szórend és mondatrend (ezek is jelzik, hogy a szavak, az összetett mondatok tagmondatai és a mondatok nem önállóak, hanem egymáshoz kapcsolódnak)