13. Magyar irodalom

 Jókai Mór

https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-MIR10TA__teljes.pdf

tk. 238. o.

- Mikor és hol született?

- Mi volt az eredeti neve?

- Milyen származású volt  a családja?

-Milyen pályára készült?

- Milyen lapoknál dolgozott?

- Milyen társaság alapítója volt, és milyen társaságokban volt tag?

- Milyen szerepe volt a 48-as szabadságharcban?

- Hogy hívták a feleségét és mi volt a foglalkozása?

- Milyen üzenetet fogalmazott meg a regényeiben?

- Sorolj fel híres regénycímeket!

- Milyen témákban írt regényeket?

- Miért mondjuk, hogy termékeny író volt?

- Milyen stílusban írt?

- Mi jellemezte a stílusát? Keress rá példákat!

Jókai Mór: Az arany ember

Miről szól ez a regény? Nézzük meg!

https://zanza.tv/irodalom/romantika/jokai-mor-az-arany-ember

- Mikor keletkezett a regény? 

- Melyik években játszódik?

- Melyik várost ismerhetjük meg részletesebben? Hogyan kapcsolódik ez Jókai életéhez?

- Ki a főszereplő?

- Mi a foglakozása?

- Hogyan került a Senki szigetére?

- Milyen megbizatást kap?

- Miért érez lelkiismeretfurdalást?

- Miért nevezik arany embernek Tímárt?

- Miért hasonlít Mídosz királyhoz?

- Hogyan szeretné megszerezni Tímeát?

-Milyen a viszonyuk?

- Hol lesz Tímár boldog végül?

- Mikortól döbben rá Tímár, hogy mégis boldogtalan?

-Hogyan tudott megszabadulni Tímár az egyik életétől?

- Hol lel végül boldogságra?

- Mi lesz Tímea sorsa?

- Mi lesz Atali-val?

A regény elemzése

Az arany ember (1872)

Jókai legkedvesebb regénye, talán amiatt is, hogy nagyban vallomásos: sok önéletrajzi elem található benne (de emellett karrierregényként is felfogható), pl. helyszín: Komárom, Balatonfüred

Laborfalvi Róza = Athalie Lukanics Ottília = Noémi

Jókai életében is fontos kérdés: lehet-e egyszerre kettőt szeretni?

alapötlet: anyai nagyanyjától, Szűts Lajosnétól hallott egy történetet egy fiatal     özvegyről, akinek katonatiszt vőlegénye a társalkodónőnek volt korábbi kedvese. A Senki szigetéről pedig Frivaldszky Imre természettudóstól értesült, amely egy se magyar, se török új alkotású terület.

idő: 1800-as évek első fele, kb. 10 év

további helyszínek: Bécs, Buda, Senki szigete

műfaja: romantikus regény realista stílusban à

A regény alapötlete

Jókai Mór egyik legnépszerűbb regényének alapötlete az író szerint a nagynénjétől, Szűcs Lajosnétól származik. Az asszony Jókai nagyanyjának volt a nővére, aki gazdagon   ment férjhez. Egy alkalommal Szűcsné és Jókai együtt utaztak a Kisfaludy gőzösön Balatonfüredről Siófokra, amikor vihar csapott le a Balatonra. Az utasok a kabinjaikba menekültek, csupán Szűcsné és az író maradtak a fedélzeten. Az asszony elmesélt egy történetet egy fiatal özvegyről, akinek egy katonatiszt udvarolt. Az özvegyasszony társalkodónője ennek a tisztnek volt a korábbi kedvese. Szűcsné állítólag valamennyiüket ismerte személyesen is. Jókai a hallott történetből és szereplőiből kiindulva építette fel Az arany ember cselekményét, amelyhez természetesen újabb fordulatokat és személyeket alkotott. A címszereplő figuráját a gazdag Domonkos János ihlette, akinek temetésén az író még gyerekként volt jelen. Tímár Mihály alakjában Jókai saját magánéleti problémáit is megfogalmazta. Akkoriban megromlott a házassága nálánál idősebb feleségével, Laborfalvi Róza színésznővel. 1870 tájékán az író beleszeretett a gyámleányába, Lukanics Ottiliába. A Senki szigetén játszódó fejezeteket e gyakori látogatások időszakában írta, tulajdonképpen gyámleányát örökítette meg Noémi alakjában. A titkos szerelem szomorúan ért véget: Ottilia tüdőbajban elhunyt. A magánéleti gyötrődéseken túl Jókai Tímár személyén keresztül írta meg vonzódását a Balaton szépségei és a csillagok csodái iránt is. Gyermekkori élménye volt a dunai hajózás világa, ezért ebbe a közegbe helyezte a cselekmény egy részét is. Kisfiúként hallotta a telekspekulációkról szóló beszélgetéseket, így ezt a motívumot szintén beleszőtte a történetbe. Szülővárosát, Komáromot az ott töltött évek hatására választotta a mű egyik helyszínül.

 

Romantikus jegyek

bonyolult meseszövés 

párhuzamos cselekményszálak meghökkentő fordulatok 

kiélezett konfliktushelyzetek 

hős elé tornyosuló nehézségek

titkok

szerelmi háromszögek

a sorsdöntő részeknél a véletlenek irányítanak

szélsőséges jellemek, angyali (Noémi, Timéa) és ördögi (Athalie) figurák Timéa: hideg, alabástrom-szerű szépség, hűséges és angyalian jó, hálás mindenért, kötelességtudó, jó feleség, a házasság törvényét mindvégig tiszteli Noémi: eszményített nőalak, szinte nincs rossz tulajdonsága, a természetes körülmények között természetesen is viselkedik

Athalie: igazi démoni nő, szép és gonosz, hatalomvágyó, bosszúálló, gőgős, nincs tekintettel mások érzelmeire, csak saját maga érdekli, sorozatosan megalázza Timéát, visszaél érzelmeivel, később megjátssza az alárendelt szerepet, de bosszúra készül: Timéa vére kell neki

nagy dilemmák

változatos szereplők, események, helyszínek

helyszínek: a regény legfestőibb leírása: a Vaskapu a képzelet szülötte; az államilag sehova sem tartozó Senki szigete mint a természetbe való visszavonulás lehetősége (~ Rousseau: „Vissza a természetbe!”) –

Teréza mama teremti meg a Senki szigetén a földi Paradicsomot; férje öngyilkossága után (mert csődbe ment) egyedül nevelte fel lányát, Noémit a  szigeten

festői leírások: rózsaszüret, Balaton télen, Vaskapu, Timéa szépsége motívumok fontos szerepe: vörös félhold; Timéa véletlenül megszúrja a hajtűvel Athalie-t az esküvőre való készülődéskor, majd később ugyanez lejátszódik fordítva, mikor Athalie öltözteti szegényként Timéát; 

a Duna mint Timár két életének (Komárom és Senki sz.) összekötője

 

Realista jegyek

társadalomrajz: Komárom mint a városi, banki, üzleti élet megtestesítője, pénzügyek, telekvásárlási gondok, polgári figurák bemutatása

Kacsuka: katonatiszt, a korrupt államgépezet kiszolgálója, ő javasolja Timárnak az ázott gabona értékesítését, nem szereti Athalie-t, de a kapcsolatok miatt elvenné, később kitartóan szereti Timéát – vele kapcsolatban jelennek meg jó tulajdonságai

Zófia mama: a cselédsorból felkerül pénzéhes, pletykás asszony

Krisztyán Tódor: intrikus, mások életét megkeveri, az egymással kapcsolatban állókat egymásnak ugrasztja, hogy neki jó legyen. Elvetemült bűnöző, gátlástalan zsaroló, de a körülmények tették ilyenné – ez az egyetlen mentsége.

maga a főszereplő: Timár Mihály: rendhagyó hős, bonyolult jellem

a jó és a rossz, hamis és az igaz erkölcsi ellentétet belülre helyezi: az ő sorsa bűn és bűnhődés tipikus alakulástörténete

a mű elején romantikus főhős: mindent legyőz, egyszerű hajóbiztosból sikeres       üzletemberré válik, „arany emberré”

erkölcsi botlás: Ali Csorbadzsi, majd Timéa kincsének megtartása, az ázott búzából kenyérsütés

realista figura – új típusú hős, aki vívódásokkal van tele, nagy dilemmák jellemzik. A lelki vívódását belső monológgal jeleníti meg, ami abból fakad, hogy érzékeli jellemének és sorsának ellentmondásba kerülését. Mindig van kifogása és mindig meg tudja magyarázni magának, mit miért tett, még ha erkölcstelenül is, de legbelül mindig tudja, hogy ez csak önmaga hitegetése. boldogtalan és azzá tett másokat is

A Senki – szigetén megkezdődik kettős élete Noémi és Timéa között, ami egyre jobban felemészti testi és lelki erejét, végül megoldásként kilép a világból: komáromi életében halált tettet, hogy a Senki szigetén élhessen örökre. Úgy lel lelki békére és nyugalomra, hogy feladja élettervét: lemond a világ alkotó formálásának romantikus vágyáról és visszalép a szentimentális világba. De ez csak romantikus ábránd: az ember a valóságban nem léphet ki az életből.

A kiábrándulás regénye: Jókai ráérzett a korhangulatra, az otthontalanságra, a polgári világból való menekülés vágyára. Megvalósíthatatlannak kezdi érezni a reformkor eszméit (a regény írásakor a parlamentben sorra buknak meg a felterjesztett javaslatok, mint pl. a honvédség kibővítése, a magyar jegybank felállítása vagy a nemzetiségek támogatása). Tragikusan ellentmondásosnak látja a földi intézményrendszert és a túlvilági berendezkedést is, meghasonlottan kétségbe vonja a létezés értelmét is. Krisztyán Tódor szájába adja az alábbi szavakat, gondolatot: „Akinek pénze van, az azt mind lopta. Akinek sok van, sokat lopott, akinek kevés van, keveset lopott, aki nem maga lopta, annak az apja, nagyapja lopott”.

 

Komárom		Senki – szigete
társadalom	középpontban	természet
polgári élet	társadalmi helyzet	ember – ember
vallási viták	hit	deizmus
legfontosabb	pénz szerepe	ismeretlen fogalom
haszon – elvűség	meghatározó eszme	szeretet – elvűség
túltermelés	gazdaság	önfenntartás
nem találta mega szerelmet	szerelem	megtalálta a szerelmet
boldogtalan	boldogság	boldog

magányos

otthon

otthonra lelt

 

Film-Time

https://ok.ru/video/1686847228568

NYELVTAN

https://dload-oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2020tavasz_kozep/k_magyir_20maj_fl.pdf